1. r�sz: A szerelem defin�ci�ja, jellege �s c�lja (Bevezet�s)     - alapfogalmak Tal�n minden ember v�gyakozik r�, hogy �t�lje, �s megtapasztalja a szerelmet. N�mely ember, aki m�r meg�lte egyszer, �jra r�szesedni k�v�n bel�le… De nem csak s�v�rg�i vannak. Sokan csal�dottan fordulnak el a szerelemt�l, keser� eml�keik miatt. Tegy�k fel a k�rd�st: mi a szerelem? Hogyan hat�rozhatn�nk meg? Egyesek �gy gondolj�k, hogy ez egy �rz�s, egy maga k�r�l mindent felperzsel� lobog�s. M�sok szerint, hossz�, par�zsl� izz�s; megint m�sok �gy hiszik, a szerelem csak "ideig-�r�ig tart� r�pke �lm�ny". De ezek nem defin�ci�k. R�viden tal�n a k�vetkez�k�ppen hat�rozhatjuk meg a szerelmet: A szerelem egy �sszetett �rz�s, a m�sik ember eg�sz l�ny�re ir�nyul� komplex vonzalom. A m�sik ember eg�sz l�nye alatt �rtem a szellemi, lelki, �s testi ter�letek vonzalm�t, mely a k�ls� megjelen�st�l, a lelki k�z�ss�g harm�ni�j�n �t, a nemi v�gyakoz�sig bez�r�lag, - mindent mag�ba foglal. A szerelem, jelleg�n�l fogva s�v�rog „szerelme t�rgy�ra”, a m�sik emberre, �s ez�rt szinte f�j jelenl�t�nek hi�nya! Enn�l fogva a szerelem a legboldog�t�bb �rz�s lehet, ha beteljesedik, �s a legk�nz�bb, ha viszonz�s n�lk�l marad. Ez lehet tal�n a defin�ci�, �s a r�vid jellemz�s. Ezek ut�n lesz�gezhetj�k: a szerelemnek csak �gy, �s akkor van �rtelme, ha beteljesedett v�gyakoz�sr�l, k�lcs�n�s vonzalomr�l van sz�. Amennyiben a szerelem nem ilyen, �gy �rtelmetlen, �s enn�l fogva egyetlen ember sem �rdemli meg, hogy ilyen megal�z� helyzetben, tart�san megmaradjon! Ez�rt – ha ilyen helyzetben vagyunk -, leghasznosabb, ha mindezt tudjuk, �s mindent megtesz�nk annak �rdek�ben, hogy ne olyan embert t�ntess�nk ki szerelm�nkkel, aki nem m�lt� r�. A szerelm�nkre val� m�lt�s�g els� jele pedig, - a viszonz�s! R�viden fogalmazva: aki nem viszonozza szerelm�nket, az nem is �rdemes r�, �gy az egyoldal� szerelem nem csak �rtelmetlen, de jelleg�n�l fogva arra is m�ltatlan, hogy megk�nozza �ldozat�t. Ez�rt a j�v�ben �n mindig az igazi, a beteljes�lt, a k�lcs�n�sen viszonzott szerelemr�l sz�lok majd. A szerelem c�lja teh�t a beteljes�l�s, �s amennyiben beteljes�l, �gy k�t embert elv�laszthatatlanul �ssze is k�t. M�s sz�val a szerelem k�t ember kapcsolat�t �sszek�t� gazdag �rzelem, mely a feleket minden ter�leten �sszekapcsolja. Ez, a szerelem ide�lis �llapota. Sz�ve m�ly�n mindenki erre az ide�lis �llapotra k�v�nkozik. Senki sem arra v�gyik, hogy ne viszonozz�k szerelm�t, �s mindenki azt k�v�nja, hogy ne csak „v�lasztom azt, aki jut nekem” alapon tal�lja meg partner�t, hanem a „Nagy �”-re akadjon r�, akivel boldogs�gban �lhet majd minden ter�leten, egym�st bet�lt� kapcsolatban. Ez teh�t az ide�lis �llapot, �s ha elvben k�v�njuk megfogalmazni a szerelmet, �gy ne el�gedj�nk meg sil�ny, szerelemnek mondott m�solatokkal! Tegy�k magasra a m�rc�t, oda, ahova az val�! �sszefoglalva teh�t azt mondhatjuk: - A szerelem c�lja a boldogs�g. - E boldogs�g megval�sul�s�nak �tja, ha megtal�ljuk szerelm�nk t�rgy�t, azt az embert, akiben eg�sz l�ny�nk minden ter�let�n (test, l�lek �s szellem) igazi t�rsra lel�nk. Ha ez meg van, ezt a t�rsat mindenki el�tt v�llaljuk, �s �t h�s�gesen szeretni fogjuk. Ezzel el�rkezt�nk a h�s�ghez, ami m�r mor�lis fogalom, ez�rt itt meg�llok. Miel�tt m�lyen belemenn�nk a mor�lis k�rd�sekbe, fontos kicsit elid�zn�nk a szem�lyis�g ter�let�n, hogy mit jelent az, hogy: - �sszeill� felek - p�rv�laszt�s - �s j� alap, amire a k�lcs�n�s szerelem fel�p�lhet. Ennek r�szletei k�vetkeznek legk�zelebb. {Forr�s: zsolo}

2. r�sz: A j� alap, amire a szerelem fel�p�lhet     Az el�z� r�sz r�viden bemutatta a szerelem defin�ci�j�t, jellegzetess�geit �s c�lj�t. Most vizsg�ljuk meg azt, mit nevez�nk j� alapnak, amire a kapcsolatot �p�teni �rdemes, hiszen a gyakorlatb�l ismerj�k, hogy a dolgok stabilabban �llnak, ha szil�rd alapra �p�lnek. A j� alap mibenl�te h�rom ter�letb�l tev�dik �ssze: 1. �sszeill� felek 2. Vonz�s, vagy tasz�t�s, 3. Hi�ny �s t�bblet �sszeill� felek: Ha k�t ember szerelemmel szereti egym�st, ez �nmag�ban nem el�g a tart�s boldogs�ghoz! (Ha el�g lenne, a szerelmi h�zass�gok mind boldogok maradn�nak, de tudjuk, hogy nincs �gy.) Tart�s boldogs�got, a k�lcs�n�s szerelmen k�v�l, �sszeill� szem�lyek kapcsolat�t�l rem�lhet�nk. Az �sszeill�s vizsg�lat�hoz: - n�gy f�ter�letre, �s azon bel�l - tizenn�gy mell�kter�letre kell bontanunk a szem�lyis�get, s a hozz� tartoz� jellegzetess�geket. Ezeket a ter�leteket �rdemes figyelembe kell venni, ha tart�s boldogs�gra t�reksz�nk. Szeretn�k azonban valamit lesz�gezni. Az �sszeill�s kateg�ri�j�ban nincs biztos szab�ly, csak val�sz�n�s�thet�nk dolgokat. Biztosra semmit nem mondhatunk, hiszen lehet, hogy k�t �rtelmis�gi ember is szak�t (elv�lik) egym�st�l, �s lehet, hogy nagy kork�l�nbs�ggel egy�tt �l� felek, akik homlokegyenest m�s t�rsadalmi r�tegb�l �rkeztek, azok is boldogan �lhetnek egym�ssal �let�k v�g�ig. Viszont egyvalami nagyon val�sz�n�. Min�l t�bb ponton van �sszhang, ann�l val�sz�n�bb a tart�s boldogs�g. �s a ford�tottja is igaz. Min�l kevesebb ter�leten van �sszhang, ann�l kisebb az es�lye a tart�s boldogs�gnak. Ennek �rtelm�ben sokkal nagyobb val�sz�n�s�ggel n�z a tart�s boldogs�g el� az a p�r, ahol (pl.) mind k�t f�l intelligens, hasonl� kor�ak, hasonl� �rdekl�d�si ter�lettel rendelkeznek, azonos a vil�gn�zet�k, mindkett� lelkileg gazdag, vonz�nak tal�lj�k egym�st, �s hasonl� v�rm�rs�klet� emberek, mint az a p�r, ahol ezek nincsenek meg, �s nagyon sok ponton komoly ellent�tek, vagy szakad�kok vannak. Egy sark�tott p�ld�val fogalmazva, egy kiegyens�lyozott, szel�d, �rtelmis�gi, k�nai k�z�pkor� doktor n�, �s egy fiatal 20 �ves vehemens eszkim� f�kavad�sz nagy val�sz�n�s�ggel aligha rem�lhet tart�s boldogs�got.. Nyilv�nval�, hogy egy r�szelem sem kiz�r� t�nyez� a boldogs�ghoz, de �gy egy�tt m�r nagyon kicsire szor�tja a tart�s boldogs�g es�lyeit. Mi�rt? Nos az�rt, mert val�sz�n�leg - nem egy az �rdekl�d�si ter�let�k, �gy nem fognak tudni mir�l besz�lgetni - m�s a v�rm�rs�klet�k, �gy el�bb ut�bb irrit�lni fogj�k egym�st - m�s koroszt�lyhoz tartoznak, �gy az egyik gyereknek �rezni majd mag�t, a m�sik viszont t�l �regnek - nem egy n�pcsoportb�l, kult�r�b�l sz�rmaznak, �gy m�s neveltet�st kaptak, k�l�nb�z�k�ppen k�pzelik el �let�ket m�s c�lokkal �s tervekkel - v�g�l, az egyik nagyon �rtelmes, m�velt, szellemileg ig�nyes, a m�sik viszont egyszer�, tapasztalatlan �s naiv. Ugyanakkor "egy v�letlen k�zegben" els�re komoly vonzalmat �rezhetnek egym�s ir�nt, kalandk�nt foghatj�k fel a dolgot, �s hamar kik�thetnek az �gyban Egy kiv�l� �lm�nyt ny�jt� �jszaka ut�n mindketten �gy �bredhetnek, szerelmesek partner�kbe. Ez az eset megt�rt�nhet, a szerelem megsz�lethet, m�gis nagy val�sz�n�s�ggel nem sz�m�thatnak tart�s boldogs�gra, s �gy szerelm�k is hal�lra van �t�lve. Tudom, hogy p�ld�m abszurd, de direkt sarkalatos p�ld�t v�lasztottam, hogy �br�zolni tudjam azt, mennyire fontos az �sszeill�s krit�riuma. Persze nyilv�nval�an nincs t�k�letesen �sszeill� p�r, mint ahogyan t�k�letes ember sincsen. Ez�rt felmer�l a k�rd�s, hogy miben fontos �sszeilleni, �s miben nem musz�j? Erre nincs pontos szab�ly, de k�t dolgot lesz�gezhet�nk: 1. Ne legyen t�l sok az a ter�let, ahol ellent�tesek a felek. 2. Mind a 4 alapter�leten legyen 1-2 ter�let, ami „er�s kapaszkod�” a kapcsolat tart�s boldogs�g�hoz! Mondok p�ld�kat: # A szellemi ter�leten er�s fog�dz� lehet, ha azonos �rdekl�d�si ter�let�ek, �s a vil�gn�zet�k is azonos. Hiszen ha ez a kett� nincs meg, akkor elk�pzelhetj�k, hova vezet az, ha egy sz�ls�s�ges vall�si fanatikus �s egy abszol�t lezser ateista szeret egym�sba, ahol mindenkit teljess�ggel m�s �rdekel. Egyiket pl. csak a vall�s, a m�sikat viszont csak a (pl.) rock zene. A szellemi ter�let m�sik k�t szempontja (az intelligencia �s a m�velts�g) �nmag�ban nem el�g er�s kapocs, ha az el�z� kett� nincs meg. ( Persze a m�velts�gi szakad�k, lexik�lis ismeret k�l�nbs�g is sok neh�zs�get tud okozni.) # A lelki ter�leten az �rzelmi be�ll�totts�g hasonl�s�ga ad biztos kapaszkod�t, �s az sem �rt, ha mindketten hasonl�an nyitott, vagy z�rk�zott term�szet�ek, mert ha az egyik �lland�an kinyitja mag�t, akkor elker�lhetetlen�l ezt fogja elv�rni a m�sikt�l is, �s ha az erre k�ptelen, vesz�lyben a boldogs�g. # A testi ter�leten mindkett� fontos. Ha ugyanis - nem �rez vonzalmat egyik a m�sik ir�nt, - nem tetszenek egym�snak, - ha nem szeretik meg�rinteni egym�st, vagy egym�s karjaiba b�jni, akkor a kapcsolat kih�l�se elker�lhetetlen. �s ha a szexualit�sr�l van mer�ben m�s felfog�suk �s gyakorlatuk, �s ez�ltal rossz az, aminek a legdr�g�bbnak kellene lennie, t�rv�nyszer� a boldogtalans�g. # Az egy�b kateg�ri�ban a legfontosabb tal�n a mor�l, mert egy becs�letes, igazs�gszeret� ember �s egy b�n�z� nem tud egym�ssal �lni, ez biztos. S tal�n a kork�l�nbs�g a m�sik, mert val�sz�n�leg a nagy, t�bb �vtizedes kork�l�nbs�g probl�m�kat okozhat. (Nem �ll�tom hogy ez t�rv�nyszer�, de val�sz�n�) V�lem�nyem szerint a j� alap els� �s legfontosabb r�sze, hogy a 4 f�ter�leten, min�l t�bb dologban �rezz�k azt, hogy a partner, - hozz�m ill�, - velem egyenrang�, - ugyanolyan �rt�kes ember mint �n. A m�sodik szempont az un. vonzalom, tasz�t�s k�rd�se. Az el�bb felsorolt ter�leteken, nyilv�n az a j�, ha min�l t�bb dologban van azonoss�g, vagy hasonl�s�g. Persze nincs t�k�letes p�r, ez�rt ha vannak k�l�nbs�gek, mindig ellen�rizz�k a vonzalom, tasz�t�s szemsz�g�b�l. K�rdezz�k meg magunkt�l: - Az a k�l�nbs�g ami van k�zt�nk ezen �s ezen a ter�leten, vonz� sz�momra, vagy irrit�l, �s tasz�t? Ha a k�l�nbs�gek z�mmel vonz�ak, akkor nem akkora a baj, de ha tasz�tanak, akkor komoly. Viszont ellen�rizz�k magunkat, hogy val�ban vonz�-e az amit most (szerelmes sz�vvel) annak mondunk! Ha csak bemagyar�zzuk magunknak azt, hogy pl. „milyen vonz� ez az eszkim� hal�sz fi�” (l�sd a kor�bbi p�ld�t) akkor komoly �rat fizet�nk k�s�bb �rte! A harmadik szempont a sok vagy kev�s pr�b�ja. Ez egy egyszer� pr�ba, de k�t ter�leten kell elv�gezn�nk: 1. �sszess�g�ben az emberen 2. Van-e valamilyen r�szter�let, ahol ez jelentkezik? Az els� alatt azt �rtem, hogy �sszess�g�ben el�g-e nek�nk az az ember akivel �pp szerelm�nk kibontakozik? - Mert ha kev�snek �rezz�k, azt �rezz�k hi�nyzik bel�le ez vagy az a komoly dolog amire mi v�gyunk, ez int� jel! A m�sik oldal szint�n, mert amennyiben nekem sok a m�sik, akkor tudnom kell, hogy val�sz�n�leg a partner ugyanezt �rzi csak ford�tva. Neki �n kev�s vagyok, vagy el�bb ut�bb az leszek. - �s a m�sodik, ha van valami r�szter�let, ahol valami hi�nyzik, vagy valami t�l sok a m�sikb�l, akkor ezt szint�n nem szabad figyelmen k�v�l hagyni! Ebben az esetben viszont meg lehet besz�lni, �s nagyobb es�ly�nk van r�, hogy siker�l valami k�z�set l�trehozni, mint az el�z� pontn�l. Ezek teh�t a j� alap ism�rvei. V�g�l, nem szeretn�m sz� n�lk�l hagyni a Biblia b�lcsess�g�t. Az �r�s szerint, amikor Isten megteremti �d�mot, �s a f�rfi r�d�bben, hogy milyen egyed�l �rzi mag�t, �gy szol az �r: "Nem j� az embernek egyed�l, szerzek n�ki seg�t�t�rsat, hozz� ill�t!" �s ezut�n teremti meg a n�t. A j� alap elker�lhetetlen velej�r�ja, teh�t az, hogy �sszeill� felek szeressenek egym�sba. Mennyi kudarcot �s szenved�st el lehetne ker�lni ez�ltal! Utols� szempontk�nt vizsg�ljuk meg azt, milyen gyakori hib�kat ejt�nk a kapcsolat legelej�n. - csak szerelem van, �s j�zan m�rlegel�s egy�ltal�n nincs. (Ilyenkor val�ban neh�z �tl�tni, hogy hozz�m illik-e a partner) - a szerelem megel�zi a j�zan m�rlegel�st, �s mire m�r m�rlegeln�nk (mert m�r vannak int� jelek) addigra vakk� �s s�kett� v�ltunk a szerelemt�l - �szt�n�s szerepj�tsz�s (ez a kapcsolat elej�n van, amikor mindenki a legjobb arc�t mutatja, �s nem �szinte, �gy a szerencs�tlen m�sik azt hiszi partnere mindig ilyen, k�zben sohasem, csak itt �s most. - k�s�bb, ha m�r l�tjuk partner�nk hib�it, magunkban �gy gondolkodunk. „Id�vel majd megv�ltoztatjuk, ezt �s ezt lefaragjuk r�la �s minden j� lesz” Csakhogy a m�sik – aki szint�n �rzi ezeket a k�l�nbs�geket – mag�ban hasonl�an afel�l hat�roz, hogy majd � is a sz�m�ra kedvez�re farag minket a j�v�ben. Id�vel elindul a "farag�s", ami h�bor�ba �s szenved�sbe sodorja a p�rt. (Ez is az �ssze nem ill�s miatt van.) - nem kommunik�lnak a felek, nem besz�lik meg a probl�m�kat „r��lnek” �s azok magukt�l sosem fognak elm�lni, csak a csendben tereb�lyesedni, burj�nzani. Ezeket a hib�kat, a magunk �rdek�ben k�v�natos elker�lni {Forr�s: zsolo}