3. r�sz: A szerelem v�gs� c�lja maga az �let    

Az els� r�szben megfogalmaztuk a szerelem jelleg�t, defin�ci�j�t �s els�dleges c�lj�t.
Azt mondtuk, hogy a szerelem c�lja a boldog beteljes�l�s, amit „az ide�lis �llapot megval�sul�s�nak” h�vtuk.
Azt is kimondtuk, hogy minden ember sz�ve m�ly�n erre az ide�lis �llapotra v�gyakozik, vagy v�gyakozott ifj� kor�ban. (Persze id�vel n�mely ember elvesz�theti hit�t ebben, de alapvet� emberi jellegzetess�gnek mondhatjuk az ide�kba vetett optimista hitet, mellyel sz�let�nk.)

Az els� r�sz v�g�t �gy z�rtuk le: Ha megtal�ljuk a "nagy �"-t, "akkor azt mindenki el�tt v�llaljuk �s �t h�s�gesen szeretni fogjuk. Ezzel el�rkezt�nk a h�s�ghez, ami m�r mor�lis fogalom, ez�rt itt meg�llok."

Most folytassuk innen a gondolatsort:

A kor�bbiakban l�ttuk, hogy a szerelem ide�lis �llapota a boldog beteljes�l�s.
Ha ez �gy van, akkor nyilv�nval�, hogy az ember keresi azt a partnert, akivel ez az ide�lis �llapot megval�sulhat. (Ebben igyekezett seg�ts�get ny�jtani a 2. r�sz)

Miut�n megvan az ide�lis partner
- akit szeret�nk, �s aki viszontszeret minket
- ahol k�lcs�n�s szerelem, vonzalom �s testi k�v�ns�g k�ti �ssze szem�ly�nket a m�sikkal,
- akir�l elmondhatjuk, hogy hozz�nk ill� f�l, s � ugyanezt �rzi r�lunk,
akkor val�ban megtal�ltuk azt az ide�lis szem�lyt, akit „nagy �”-nek nevezhet�nk.

Ha r�akadtunk a "nagy �"-re, megtal�ltuk �let�nk p�rj�t. Ez egy nagyon fontos pillanat, hiszen megtal�ltuk azt, aki�rt �gy �rezz�k, �rdemes volt megsz�letni!
Mikor jelenl�t�ben vagyunk, �rezz�k milyen j� vele. S�t, szinte elhalv�nyul minden m�s amikor t�rsas�g�ban vagyunk, �s �rezz�nk azt a k�l�n�s vonzalmat amit senki m�s ir�nt sem �rz�nk. Sz�ntelen�l v�gyakozunk jelenl�t�re, szomjazzuk szavait, pillant�s�t �s illat�t.
Esz�nk �g�ban sincs elhagyni �t, de m�g csak esz�nkbe sem jut ilyen gondolat! � ugyan�gy gondolja r�lunk: elhagy�sr�l, cserbenhagy�sr�l sz� sem lehet!

Ez egy �jabb egyetemes emberi adotts�g: az ide�list �r�kk�val�nak �hajtjuk.

Ha az �let b�rmilyen ter�n t�k�letes (�rtsd j�l, a keretek k�z�tt �rtem) kapcsolatra, t�rgyra, szem�lyre, k�zegre, t�nyez�re, ismeretre (stb.) bukkanunk, akkor arr�l sohasem fogjuk �gy gondolni: „no most m�r el�g, legyen v�ge”.
Ha �gy �rezn�nk, nem volt t�k�letes (m�g a keretek k�z�tt sem) az a t�rgy, az a szem�ly, az a dolog, az a k�zeg (stb.) aminek a v�g�t �s megsz�n�s�t �hajtjuk.

Visszat�rve a szerelemre ezt mondhatjuk: A szerelemn�l ugyan�gy �ll ez a t�rv�nyszer�s�g. Az ide�list �r�kk�val�nak �hatjuk.

A val�di szerelem v�gya �r�kk�val�, s megval�sul�sa �ppen ez�rt: s�rig tart�.
Az ilyen szerelem meg�l�se igazi m�v�szet, melyet tanulni kell, melyben fejl�dni �s gyarapodni...

Mivel egyetemes t�rv�nyszer�s�g, hogy az ide�list �r�kk�val�nak �hajtjuk, ez�rt a h�s�g mint mor�lis cselekv�sforma sz�ks�gszer� velej�r�ja az igaz szerelemnek, s�t, f�jellegzetess�ge.
Ez k�l�nb�zteti meg a val�di szerelmet a hamis�tv�nyt�l. A val�di szerelemben a felek a "hozz�juk ill� t�rssal" egy �leten kereszt�l ragaszkodnak egym�shoz.

Annak bizony�t�s�ra, hogy ez mennyire �gy van, gondoljuk el a k�vetkez�ket: Tegy�k fel magunknak a k�rd�st: Voltunk m�r igaz�n szerelmesek? Volt m�r olyan, amikor sz�v�nket, gondolatainkat �s eg�sz l�ny�nket teljesen bet�lt�tte kedves�nk szem�lye? Ha erre a k�rd�sre igennel felel�nk, tegy�k fel a m�sodikat: Neh�z volt h�nek lenni szerelm�nkh�z?
�n azt gondolom a v�lasz nyilv�nval�. Hiszen amikor az embernek minden porcik�ja v�gyakozik a m�sik ut�n, egy�ltal�n nem neh�z a h�s�g, s�t, a h�tlens�g lenne neh�z.

Nagyon sz�pen fogalmazza ezt meg Salamon kir�ly az �nekek �nek�ben:
„Mint a liliom a t�visek k�zt, olyan az �n m�tk�m a le�nyok k�zt. Mint az almafa az erd� f�i k�zt, olyan az �n szerelmem az ifjak k�zt. Az � �rny�k�ban felette igen k�v�nok �lni �s az � gy�m�lcse gy�ny�r�s�ges az �n �nyemnek" (�n 2,2.3.)

A k�p az�rt sz�p, mert besz�des. M�g mindenki m�s olyan a szerelmes sz�m�ra mint a t�vis, addig szerelme olyan mint a liliom. Am�g a t�bbi le�ny olyan mint a term�ketlen fa, addig kedvese gy�m�lcsterm� fa.
S nem neh�z h�nek lenni a liliomhoz a t�visek ellen�ben! A ragaszkod�s sem neh�z a gy�m�lcsterm�h�z, a medd� f�kkal szemben! Az �rz�s ilyesmi:
Elmondhatatlanul j� vele lenni, �s szerelme gy�ny�r�s�ges!

(A baj ny�lv�n akkor van, ha az ember nem a liliomot, vagy nem a gy�m�lcsterm� f�t szereti, vagyis nem a „nagy �”-t, de err�l a k�rd�sk�rr�l k�s�bb sz�lok majd)

R�viden �sszefoglalva: a h�s�g nem neh�zs�g, �s nem valami �divat� lej�rt fogalom, hanem sz�ks�gszer�s�g.
E n�lk�l nem is l�tezhet az igaz szerelem. E n�lk�l csak sok „nem igaz” szerelem l�tezhet, ami el�bb ut�bb a felek sz�m�ra f�jdalomhoz �s s�r�l�shez torkol.

Mondand�nk summ�ja teh�t ez lehet: a val�di szerelem sz�ks�gk�ppen �ssze van k�tve az er�nnyel, melyet ebben az esetben h�s�gnek h�vunk.
Az igazi szerelem teh�t h�s�ges szerelem.

- Az igazi szerelem a hozz� ill� p�rj�t keresi, �s nem adja oda mag�t m�snak.
- Az igazi szerelem amikor r�tal�l hozz� ill� p�rj�ra, �r�kre odaadja mag�t neki.
- Az igazi szerelem term�szetes folytonoss�ggal n� bele a h�zass�gba, ahol minden t�ren kiteljesedik.

V�gezet�l teh�t:
Az igaz szerelem c�lja a p�rv�laszt�s, a h�zass�g, a csal�d alap�t�s, az ut�dok l�trehoz�sa.
M�s sz�val az �let �t�r�k�t�se �s tov�bbad�sa.
R�viden: a val�di szerelem v�gs� c�lja maga az �let.


{Forr�s: zsolo}  

4. r�sz: A j� h�zass�g alapjai    

Az el�z� r�szek ismerete ut�n, most vizsg�ljuk meg a j� h�zass�g alapjait.

A j� h�zass�g n�gy dologra �p�l, melyek a k�vetkez�k:

1. t�rsra tal�l�s
2.a legfontosabb sz�vets�g
3. ragaszkod�s
4. "egy testt� lev�s"

N�zz�k ezeket r�szletesen.

1. T�rsra tal�l�s

Az igaz szerelemben, igazi t�rsra tal�lunk, mely megoldja az ember �sprobl�m�j�t, a mag�nyt �s elszigetelts�get.
A szerelem mindig sz�ks�g�rzettel kezd�dik, amely nem m�s, mint a kieg�sz�t�t�rs ut�ni v�gyakoz�s. A val�di szerelemben, amikor meglelj�k t�rsunkat. ez az egyetemes hi�ny�rzet�nk el�g�ttetik ki.
Az�rt hangs�lyozom, hogy a val�di szerelemben, mert a „nem val�diban” nem.
La Rochefoucauld egyik sz�p gondolata �gy hangzik:
"Szerelem csak egyf�le van, de m�solata ezerf�le".
A szerelemnek hitt m�solatokban az ember ugyanolyan t�rstalan �s mag�nyos marad, mintha egyed�l lenne, s�t sokszor m�g az egyed�ll�t �llapot�n�l is rosszabb a helyzet. Az ilyen kapcsolatban az emberek sokszor j�tszanak szerepet egym�s el�tt, k�rnyezet�k el�tt, s van hogy �nmaguk el�tt is. (Ez�ltal a szerelem - ami ember �s ember k�z�tt a legboldogabb kellene legyen - a legf�jdalmasabb t�ved�ss� lesz.)

A val�di szerelemben viszont igazi t�rsra tal�lunk a m�sik szem�ly�ben.
Sz�pen fogalmazza meg ezt az �llapotot Grillparzer amikor ezt mondja: "T�ged kerestelek �s magamra tal�ltam"
Val�ban �gy igaz. Az ember, szerelm�ben mintha �nmag�t tal�ln� meg, m�s sz�val olyan t�rsra lel, aki �gy �rti �t, mint � saj�t mag�t.

A t�rsra tal�l�s k�t szempontb�l val�sul meg:
- kieg�sz�t�t�rs
- �s seg�t�t�rs
vonatkoz�s�ban.

A n� �s a f�rfi egym�st seg�tve tud teljess�ggel kibontakozni.
Mind a n� �s mind a f�rfi teljess�ggel egyenrang� �s egyform�n �rt�kes ember. M�gis, �rt�k�k teljess�ge lelki „egym�sbanval�s�gukban” teljesedik ki. A k�t nem egym�sb�l plusz �rt�keket hoz felsz�nre, amelyek k�l�n-k�l�n nem l�teznek. Ilyen �rt�kek pl. a csal�d, a gyermekek, az otthon melege stb. Ennek megteremt�s�hez val�ban seg�t� �s kieg�sz�t�t�rsra van sz�ks�g. Ehhez teremt alapot a j� h�zass�g. Az els� szempont teh�t a t�rsra tal�l�s.

2. A legfontosabb sz�vets�g

A m�sodik szempont, az un. legfontosabb, vagy legszorosabb sz�vets�g szempontja.
Amikor egy ember megsz�letik, �desanyja a legfontosabb sz�m�ra. Ahogy n�vekszik, (p�r h�naposan m�r) �desapja is fontoss� v�lik, majd a feln�tt� v�l�sig �k (sz�leik), a legfontosabbak sz�m�ra.
�k adj�k a t�pl�l�kot, �k nevelik, �k el�g�tik ki testi, lelki �s szellemi sz�ks�gleteit.
A feln�tt� v�l�sig (�s azon is t�l) sok szem�ly, dolog, t�rgy �s k�zeg veszi k�r�l a feln�vekv�t.
Amikor h�s�nk megtal�lja a "Nagy �"-t, �s t�rs�val egy�tt k�lcs�n�sen �gy d�ntenek, hogy �let�k p�rj�ul v�lasztj�k a m�sikat, ez a d�nt�s a kor�bbi k�tel�kek elhagy�s�t jelenti.
Nem a teljes felsz�mol�sra gondolok, hanem arra, hogy a legfontosabb k�tel�k ezut�n m�r nem a gyermek-sz�l� kapocs, hanem a p�rkapcsolatot �sszek�t� kapocs.
Gyermekk�nt, s ifj�k�nt (ide�lis esetben) a sz�l�kkel val� kapcsolat volt a legfontosabb.
Ez most megsz�nik. Ez nem azt jelenti, hogy cserben hagyj�k sz�leiket, hanem azt, hogy egy �j �s mindenn�l er�sebb sz�vets�g kezd�dik k�zt�k, amelybe senki m�s nem l�phet be rajtuk k�v�l. A j� h�zass�g legfontosabb szempontja teh�t elhagy�ssal indul. A fiataloknak el kell tudniuk hagyni a sz�l�kkel fenntartott "legfontosabb" k�tel�ket, mert helyette egy �j �s er�sebb sz�letett.
Tal�n azt k�rded most: Er�sebb?
Azt mondom: igen, er�sebb! Mert a legide�lisabb sz�l�-gyermek kapcsolat sem lehet olyan m�ly, mint a j� h�zass�g. Egy j� sz�l�-gyermek kapcsolatban lehet komoly szellemi �s lelki egyet�rt�s, de testi nem lehet. A h�zass�gban viszont lehet j� szellemi lelki kapcsolat (s�t tal�n m�g m�lyebb is, mert vannak olyan intimit�sok, melyet az ember p�rj�val g�rd�l�keny term�szetess�ggel meg tud besz�lni, m�g a sz�leivel nem) s emellett ott van a testi r�gi�, a teljes testi-lelki felold�d�s �s odaad�s a nemi ter�leten. M�r ebb�l is l�tszik, hogy az ide�lis p�rkapcsolat h�rom kapoccsal van �sszekapcsolva, m�g a sz�l�i-gyermeki k�tel�k maximum kett�vel lehet.
De emellett m�g ott van az id� t�nyez�je is. Norm�lis esetben (m�g ha f�j� is, de �gy van) sz�leink el�bb elhunynak, mint h�zast�rsunk, �gy nem sz�leinkkel, hanem h�zast�rsunkkal maradunk egy szeretetk�z�ss�gben. Ha nem lehetnek gyermekeink (mert ilyen is megt�rt�nhet) akkor megint csak p�runk az, akivel kettesben maradunk egy szeretetk�z�ss�gben.
Ha gyermekeink sz�letnek �s megn�nek, �k is kirep�lnek, �k is csal�dot alap�tanak, �s megint csak h�zast�rsunkkal kettesben maradunk egy szeretetk�z�ss�gben.
V�g�l egy harmadik szempontot is figyelembe kell venn�nk, s ez az �let tov�bbad�sa. Amikor "elhagyjuk" a sz�leinkkel val� legfontosabb k�tel�ket, az�rt tessz�k, hogy egy �j csal�dot alap�tsunk, ut�dokat teremts�nk. Ezzel sz�leink �let�t, g�njeit, tulajdons�gait tov�bb �r�k�tj�k ut�dainkban. Ez az �let egyik legszebb alkot�sa, amikor az �let, �letet teremt. Ebben megint csak h�zast�rsunk "egy vel�nk", �s nem a sz�leink.
S amikor gyermekeink kirep�lnek, �k is megteremtik saj�t ut�daikat, �gy biztos�tva az �let tov�bb ad�s�t. Nem v�letlen�l �s nem ok n�lk�l szakadnak el t�l�nk, s mi sem v�letlen�l szakadtunk el sz�leinkt�l, hanem az �let �rdek�ben. (Err�l sz�ltam az el�z� r�szben.)
R�viden: a h�zass�g a legszorosabb �s legm�lyebb szeretetkapcsolat ember �s ember k�z�tt, ami egy olyan sz�vets�g, mely az addigiak elhagy�s�val �s felsz�mol�s�val indul. Ez teh�t nem azt jelenti, hogy cserben hagyjuk sz�leinket, vagy bar�tainkat, hanem azt, hogy sorrend csere t�rt�nik a sz�v�nkben. Eddig tal�n �k, de ezut�n szerelm�nk, h�zast�rsunk v�lik legfontosabb� sz�munkra.
Mindezt tudva, mily szomor�, amikor a f�rj vagy a feles�g nem tud elszakadni pl. az �desanyj�t�l. Vagy az is, ha a sz�l�k folyton belesz�lnak az ifj� p�r �let�be, s ezzel �lland�an �tl�pik a legszentebb hat�rokat, ahova nem l�phet be senki.
Az is komoly hiba, amikor a f�rj, vagy a feles�g kipletyk�lja p�rj�t a bar�tn�inek, vagy a bar�tainak. Ezek az esetekben mind-mind ennek a legszorosabb sz�vets�gnek az el�rul�sai.
Ak�rcsak az, amikor valaki egy bar�tot, egy hobbyt, egy id�t�lt�st, egy sz�rakoz�sfajt�t, egy iskol�t, egy munkahelyet, a karriert, vagy b�rmit fontosabbnak tart �lete p�rj�n�l. De s�t, ha a sz�leit, vagy a gyermekeit fontosabbnak tartja, az is!
H�nyszor megt�rt�nik, hogy (pl.) a f�rj hasonl�tgatja feles�g�t az anyuk�j�hoz, s ezt meg azt kritiz�l benne. De az is m�lyen elszomor�t� amikor egy n� jobban szereti gyermekeit mint f�rj�t, mag�nak mondogatv�n, hogy "de h�t �n ANYA vagyok!". Ezek a n�k �s ezek a f�rfiak azt felejtik el, hogy a legszorosabb k�tel�k nem a gyermek-sz�l� viszony, hanem a h�zass�g. (L�sd a fenti okokat)
Ahol teh�t ilyen hib�k vannak jelen, ott ez a m�sodik szempont - a legszorosabb sz�vets�g szempontja - nincs meg, �gy j� h�zass�gr�l sem besz�lhet�nk. Sz�pen mondotta Vik�r: "A szerelem k�t ember m�alkot�sa" Csakhogy nem mindenki k�pes erre a remekm�re!
A j� h�zass�g m�sodik szempontja, minden h�zass�gban a legfontosabb alap kellene legyen, amikor felei mindent �s mindenkit k�pesek h�zass�guk m�g� sorolni. Ha kell a sz�l�i h�zat, a munk�t, a karriert, a bar�tokat a hobbyt �s b�rmit, csakhogy ezt a legfontosabb sz�vets�get l�trehozz�k �s fenntarts�k.
(Ugyanakkor fontos a megfelel� egyens�ly, hiszen a h�zass�g c�lja nem lehet az �nz� boldogs�g, hanem "kifel� cselekv�" c�llal kell rendelkezzen; de err�l majd egy m�sik r�szben sz�lok.)

3. Ragaszkod�s

Az el�z� pontban azt r�szleteztem, hogy a j� h�zass�g elhagy�ssal indul, amikor az ember elhagy mindent �s mindenkit aki fontosabb lenne sz�m�ra szerelm�n�l.

Egy fontos igazs�g viszont az, hogy semmi �rtelme sincs az elhagy�snak, ha az ember nincs felk�sz�lve egy �leten �t tart� ragaszkod�sra.
A t�rsra tal�l�st �s a legszorosabb sz�vets�gk�t�st a ragaszkod�s kell k�vesse �s elm�ly�tse.
A ragaszkod�s t�bb mint a h�s�g. Nem csak egyszer�en annyit jelent, hogy az ember h� a m�sikhoz, hanem azt is, ragaszkodik, v�gyakozik, ig�nyeli a m�sik t�rsas�g�t, k�zels�g�t. �rdekli v�lem�nye, gondolatai, �rz�sei.
A ragaszkod�s intenz�vebben fejezi ki azt, hogy "soha el nem hagylak", mint a h�s�g, hiszen a h�s�g tiszt�n mor�lis t�nyez�, m�g a ragaszkod�s a mor�lis t�nyez�n t�l �rzelmi is.

4. "Egy testt� lev�s"

A szerelmesp�r miut�n l�lekben �sszeforrt - �rtelmi, �rzelmi oldalaik egym�sba simultak -, test�k is egym�sba forrnak. Az "egy testt� lev�s" bibliai fogalom, �s a szexualit�sra utal. Az olyan szerelmi egy�ttl�tre, ami a l�lek egybeforr�sa ut�n j�n l�tre.

A szerelemnek ez a ter�lete a legm�lyebb �s legbens�s�gesebb, de csak akkor val�sul meg, ha nem hi�nyoznak az el�felt�telei �s nem cser�l�dik fel a sorrend.

Valamennyi eddig megeml�tett szempont el�felt�tele, �s valamennyi megel�zi a sorrendben. Ha ugyanis valaki nem a "Nagy �"-t tal�lta meg, ha a szerelmesp�r tagjai nem tudnak mindent elhagyni a m�sik�rt �s olyan sz�vets�get k�tni ami a legszorosabb ember �s ember k�z�tt, hogyan tudn�nak ragaszkodni egym�shoz?
Amennyiben �gy �ll a dolog, a szexualit�sban sem fogj�k �t�lni �s megtapasztalni azt a m�lys�get, ami benne rejlik.
Tal�n ez az egyik f� oka, hogy mi�rt van ennyi kudarc a szerelem �s a h�zass�g ter�n!

A k�zfelfog�s ma felcser�li a sorrendet �s egy�ltal�n nem veszi figyelembe a "hozz� ill�s" szempontjait. A partnerek m�g alig ismerik egym�st, s m�r megt�rt�nik az "egy testt� lev�s". M�g se ragaszkod�s, se a "m�sik�rt mindent elhagyni tud�s" nincsen, amikor m�r szexu�lisan eggy� lesznek. Ha viszont hi�nyoznak az el�felt�telek, honnan tudn�k, hogy egym�shoz illenek-e? Honnan tudn�k, hogy k�pesek-e ragaszkodni egym�shoz, hogy akarnak-e ilyen szoros sz�vets�gben �lni?
Sehonnan!
A szexualit�s ut�n j�nnek a bajok:
- vagy a kudarc, mert mindketten �nz�en a saj�t kiel�g�l�s�ket kerest�k, s mivel ez csal�d�shoz vezetett (elmaradt a beteljes�l�s) kudarck�nt ker�l �lm�nyeikbe az, aminek a legdr�g�bbnak kellene lennie,
- vagy ha sikeres volt az egy�ttl�t, a v�gyakoz�st �sszekeverik az igaz szerelemmel, a m�solatot a val�dival. K�s�bb amikor kij�nnek a bajok, r�j�nnek, hogy nem egym�shoz ill� felek, s�t egy�ltal�n nem ragaszkodnak egym�shoz. A kapcsolat sz�thullik. Id�vel j�n egy m�sik kapcsolat, majd egy �jabb �s egy �jabb. Ez lelki elsiv�rosod�shoz vezet.

Ez�rt (a saj�t �rdek�nkben) nem szabad felcser�lni a sorrendet, mely a k�vetkez�:

1. Megismer�s, vajon illik-e hozz�m az illet� szellemileg, lelkileg? Erotikus vonzalmat �rz�nk-e egym�s ir�nt? Mor�lisan vonz�-e a m�sik jelleme? A "Nagy �"-re tal�ltam-e benne?
2. K�pesek vagyunk-e a m�sik�rt mindent �s mindenkit elhagyni, hogy "k�t ember m�alkot�sa" legy�nk, mint akik a legszorosabb szeretetk�z�ss�gben �lnek majd h�tralev� �let�kben?
3. Tudunk-e ragaszkodni a m�sik emberhez egy eg�sz �leten �t?

Ha minden k�rd�sre igennel felel�nk, csak akkor szabad a testi kapcsolatra t�rni.
Ilyenkor m�r nem �rzi idegennek mag�t az ember a m�sik karjaiban. Ilyenkor m�r a legdr�g�bb �s legszentebb �llapot a szexualit�s, amikor felei val�ban nem kett� hanem egy testt� v�lnak az egy�ttl�tkor. Ha ez a sorrend felcser�l�dik, vagy elemei hi�nyoznak, "csak holttestek �lelkeznek", ahogy Bhatrihari mondta.


Fontos tan�csok a j� h�zass�g megk�t�s�hez.

1. �n�ll�s�g
- Az k�pes a h�zass�gra, aki �rtelmi, �rzelmi �s anyagi szempontb�l �n�ll�v� �s �rett� v�lt egy �j csal�d megteremt�s�re. K�pes mindent �s mindenkit a h�zass�g priorit�sa al� helyezni.
2. Ragaszkod�s
- Kialakult benne a ragaszkod�s, amely nem t�ri el, hogy a kapcsolat ne �r�kre sz�ljon.
3. A hozz� ill�s krit�riumainak megfelel
- hasonl� az �rdekl�d�si ter�let�k, �s nem k�l�nb�zik a vil�gn�zet�k!
- lelkileg hasonl� a be�ll�totts�guk
- erotikus vonzalmat �reznek egym�s ir�nt
- mor�lisan hasonl� szinten vannak. (Hasonl� dolgokat mondanak igazs�gosnak �s becstelennek)
(Ezt az alpontot r�szletesebben l�sd a 2. r�szben.)
4. K�lcs�n�sen tudat�ban vannak a m�sik gyeng�ivel, hib�ival, ezek nem �rintik az �sszeill�s krit�riumait (!), ezekkel egy�tt v�llalj�k �s szeretik egym�st, �s k�lcs�n�sen seg�tik a gyenges�gekben meger�s�teni a m�sikat �s hib�ib�l megtisztulni. J�l m�rt�k fel a helyzetet, ami azt jelenti, hogy a seg�ts�ghez megvan az erej�k, az elhat�roz�suk �s a tehets�g�k(k�pess�g�nk) is!

V�g�l n�h�ny tilt� tan�cs:

Tilos r�szv�tb�l, menek�l�sb�l vagy bizonytalans�gb�l h�zasodni!

Tilos megh�zasodni az�rt, mert
- megsz�njuk az illet�t aki szerelm�vel ostromol minket
- megsajn�ljuk, mert testileg, vagy lelkileg vagy szellemileg s�r�lt, �s �gy gondoljuk, �gy tessz�k boldogg� a fogyat�kos embert!

De ugyan�gy menek�l�sb�l is tilos h�zasodni! (Ha p�ld�ul egy ifj� l�ny, vagy fiatalember az�rt h�zasodna meg, hogy ezzel elmenek�lj�n a rossz csal�di l�gk�rb�l, amiben otthon �l.)
Tilos �sszeh�zasodni az�rt, hogy �gy oldjuk meg a lak�shelyzet�nket, az anyagi sz�ks�glet�nket, a gyerek�nknek any�t vagy ap�t tal�ljunk, �s m�g sorolhatn�m. Ez mind-mind �rdekh�zass�g, ami a kor�bbiak ismeret�ben tilos, mert ez, az igaz szerelem megtapos�sa.

V�g�l tilos megh�zasodni akkor �s addig, am�g bizonytalannak �rezz�k magunkat d�nt�s�nkben! Ha kell, a h�zass�gk�t� teremb�l, vagy a templomb�l kell visszafordulni, de tilos bizonytalans�ggal sz�v�nkben h�zasodni!

Tudom, hogy sok mindent kell �tgondolni, m�rlegelni egy h�zass�gk�t�s el�tt, de ezeket musz�j v�gig gondolni, hiszen a saj�t �let�nk �s boldogs�gunk m�lik ezen!
S v�g�l egy nagyon egyszer� b�lcsess�g:
Jobb egyed�l maradni, mint rossz h�zass�gban �lni!
Nem csak az�rt jobb, mert itt is, ott is mag�nyos az ember, de az egyed�ll�tben legal�bb nem kell elj�tszania azt a szerepet, hogy nem az, hanem az�rt is, mert szabad, �s b�rmikor lehet�s�ge van az igaz szerelem megtal�l�s�ra, s a j� h�zass�g megk�t�s�re...

F�GGEL�K:

Az eddig olvasottak eszmei mondanival�ja, t�m�ren, de l�nyegszer�en a Biblia els� k�nyv�nek (Genezis k�nyve) n�h�ny mondat�ban benne foglaltatik. Ez a n�h�ny mondat �gy hangzik:

"�gy sz�lt az �r: Nem j� az embernek egyed�l, szerzek n�ki seg�t�t�rsat, hozz� ill�t. (...) S az�rt elhagyja a f�rfi� az � anyj�t �s apj�t, ragaszkodik az � feles�g�hez �s ketten lesznek egy testt�." (Genezis 2,18.24.)

A fentiekbe az�rt nem akartam belekeverni a Bibli�t, mert:
- sokan nem hisznek benne, s ez�rt tal�n tov�bb sem olvast�k volna a mondanival�t. Ugyanakkor nem is kell hinni a Bibli�ban ahhoz, hogy t�rgyilagosan elolvasva a fentieket bel�ssa az ember, hogy az ott elmondottak saj�t �rdek�ben hangzanak el.
- p�r dolgot meg kell magyar�zni a versben, amire ott nem akartam kit�rni, hogy ne t�rjek el a mondanival� f� l�nyeg�t�l.
A verssel kapcsolatban feltett leggyakoribb k�rd�s az, hogy mi�rt csak a f�rfi szemsz�g�b�l �rja a Biblia, hogy "a f�rfi elhagyja anyj�t �s apj�t �s ragaszkodik az � feles�g�hez"?
Tal�n a n�nek nem kell elhagynia a sz�leit, csak a f�rfinak?
A fentiekben nem akartam kit�rni erre, de most megv�laszolom a k�rd�st:
Nem arr�l van sz�, hogy a n�nek nem kell elhagyni a sz�l�i h�z legszorosabb k�tel�k�t.

A korabeli szok�sok szerint a v�leg�ny elment jegyes��rt, �s elhozta �t otthon�b�l mag�hoz, a sz�l�i h�zba. Ez�rt a n� m�r eleve mindenk�ppen elhagyta sz�leit, �gy az � szemsz�g�b�l nem volt sz�ks�ges megfogalmazni az alapelvet.
�ppen az�rt kellett a f�rfi szemsz�g�b�l le�rni a mondanival�t, mert nem csak a n�nek, de a f�rfinak is l�lekben el kell tudnia szakadni sz�leit�l, hogy k�pes legyen �n�ll� �letet �lni feles�g�vel, �s majdani csal�dj�val!

Ugyanakkor a Biblia szavai amennyire t�m�rek, annyira t�k�letesek!
Mert:
"�gy sz�l az �r: Nem j� az embernek egyed�l" - ez kifejezi, hogy az ember alapvet�en t�rsas l�ny, �s menek�l a mag�ny �s elszigetelts�g �llapot�b�l.
"Szerzek n�ki seg�t�t�rsat, hozz� ill�t" - ez besz�l a t�rsra tal�l�sr�l, hogy szerelm�nkben t�rsra, seg�t�re �s kieg�sz�t�f�lre lel�nk. Arr�l is sz�l, hogy ennek alapja az "egym�shoz ill�s" (Ezekr�l mind besz�lt�nk a 2. �s 4. r�szben.)
"Az�rt a f�rfi� (�s a n� is) elhagyja apj�t �s anyj�t" - itt arr�l van sz�, hogy a val�di szerelem a r�gi k�tel�kek "elhagy�s�val" indul, ami az elj�vend� legszorosabb sz�vets�g alapja lesz.
"ragaszkodik az � feles�g�hez (�s a feles�g ragaszkodik az � f�rj�hez)" - a legszorosabb sz�vets�g ragaszkod�sban m�ly�l el. A ragaszkod�s pedig k�t dolgot foglal mag�ban: h�s�g + v�gyakoz�s. (A h�s�g mor�lis, a v�gyakoz�s �rzelmi t�nyez�.)
"ketten lesznek egy testt�" - a lelki h�tt�r megteremt�se ut�n a testi egy�ttl�t fontoss�ga kap hangs�lyt, ahol testi-lelki, �rzelmi �s erotikus gy�ny�rben teljesedik ki az igaz szerelem...

____________