A h�la

A feketek�v�n�l tartottunk m�r, mikor a besz�d a h�l�ra terel�d�tt. T�bben azt �ll�tott�k, hogy h�la egy�ltal�ban nincs is a f�ld�n. Sokan Shakespearet id�zt�k, aki azt mondta: ,,J�, mit ember t�szen, v�zbe �rva vagyon' '... - Ilyen v�z, - mondotta az egyik�nk, - az emberek lelke is, amelyben a j� nyoma elfoszlik, elt�nik.  Volt k�z�tt�k egy kedves, finomlelk� pr�post, aki mosolyogva hallgatta sz�csat�nkat, majd, mikor egy kis sz�net �llt be a vitatkoz�sban, szel�d hangon �gy sz�lt:  - �n nem szeretek vitatkozni, ink�bb elmondok egy t�rt�netet, melynek az a tanuls�ga, hogy nem szabad elhamarkodottan �t�lni emberek f�l�tt.   Mindny�jan elhallgattunk, s a pap csendesen besz�lni kezdett. - �n tudom, hogy semmi j�s�g sem v�sz el, mert a j�s�g is er�, az er� pedig �r�kk�val�.... Orsz�gunk nyugati r�sz�ben, V�r�sl�pon lakott egy gr�fi csal�d. Gazdas�guk val�s�ggal mintagazdas�g volt s h�resek voltak arr�l is, hogy milyen meg�rt�ssel �s szeretettel foglalkoztak b�reseik, csel�djeik dolgaival. Ha valamelyik csel�d megbetegedett, azonnal orvost hozattak, a gy�gyszert pedig a gr�fn� vitte el a beteghez �s maga gondoskodott a beteg k�nyelm�r�l �s nyugalm�r�l. A csel�dasszonyok m�g a ruhaszeg�ly�t is megcs�kolt�k, annyira szerett�k. ,,J� t�t"l�leknek nevezt�k el �rn�j�ket. A gr�f pedig olvas�k�rt csin�lt a csel�deknek, k�nyvt�rat, a n�p gyermekeinek val� k�nyvekkel, s�t labdaj�t�kot is rendeztetett r�sz�kre. De ami a legfontosabb volt, el�rte azt, hogy puszt�j�t elismertette kisk�zs�gnek, s �gy emberei b�r�t is v�laszhattak s maguk int�zhett�k k�zs�g�k �gyeit.    Kar�csonykor a gyermekeknek kar�csonyfa �nnep�lyt rendezett. �j�vkor aranykrajc�rokat osztott ki k�z�tt�k. H�sv�tkor meg pirostoj�sokat kaptak a kicsinyek.  - Azut�n kit�rt a vil�gh�bor�, - folytatta a pr�post. - A gr�fn� a vend�gh�zat �talak�tatta hadikorh�znak �s �d�l�nek. Elv�gezte az �pol�n�i tanfolyamot �s maga �polta a sebes�lteket. A gr�fi konyh�n f�ztek mindenkinek s a sebes�ltek ugyanazt az �telt kapt�k, mint az uras�g.  A h�bor� ut�n, a v�r�s forradalom el�l a gr�fi p�r B�csbe menek�lt. Ott kapt�k a h�rt, hogy a kast�lyukat teljesen kifosztott�k, s�t, hogy a b�r�, akivel annyi j�t tettek, maga vezette az embereket �s rendelkezett, hogy ki mit vigyen el a kast�ly k�peib�l, b�toraib�l, csill�raib�l. A k�nyveket is elhordt�k, meg a szalonb�l a kis nippeket �s hamutart�kat is. A kast�lyban nem maradt semmi, de semmi.   A gr�fn�t a sz�rny� puszt�t�sn�l is jobban megr�zta az, hogy ilyen keser�en kellett csal�dnia az emberekben, akikkel annyi j�t tettek. ,,H�t nem lehet j�t tenni? - zokogta. - Nem akartam m�st, mint felemelni azt a n�pet. �s most �gy fizettek.''  A gr�f komoran hallgatott. Azt�n m�ltak a napok, m�ltak a hetek, s egyp�r h�nap ut�n v�get�rt a forradalom. A gr�fi p�r r�sz�nta mag�t, hogy hazat�rjen V�r�sl�pra. S�rg�ny�ztek az �llom�sf�n�knek, hogy hazat�rnek, megn�zni, mi maradt meg a f�lfordul�s ut�n.   A vas�ti �llom�son r�gi kocsisuk v�rta �ket teljes par�d�ban. Be�ltek a kocsiba �s a kast�lyba hajtattak. A park bej�rata el�tt diadalkapu fogadta az �rkez�ket, feh�rruh�s kisl�nyok �lltak sorfalat �s vir�gokat dob�ltak a kocsijukba. Mikor pedig bel�ptek a kast�lyba, a torn�con a b�r� �llt el�j�k levett kalappal �s lekes szavakkal k�sz�nt�tte �ket. A kast�lyban minden a hely�n volt az utols� sz�gig, m�g a kandall�n l�v� kis nippek is �gy sorakoztak fel, mint a felfordul�s el�tt. A gr�fi p�r egyik �mulatb�l a m�sikba esett:  - H�t hogy lehet ez? Hiszen azt mondt�k, hogy kifosztott�k a kast�lyt.... A b�r� megp�d�rte a bajusz�t: - Nem eg�szen �gy volt az, m�lt�s�gos gr�f �r. Hanem h�t �n �gy gondoltam, hogy addig sz�tosztunk egym�s k�z�tt mindent, hogy idegen el ne vihesse, azt�n ha vissza tetszik j�nni, akkor �n majd a lelt�r szerint mindenkit�l visszak�rek mindent. Igy is tett�nk.  A gr�fi p�r meghatottan n�zett a b�r�ra, megszor�tott�k kez�t, az �reg gr�f mag�hoz �lelte:  - Restellem, hogy rosszat gondoltam r�latok - mondta csendesen.  - Nem tesz semmit, m�lt�s�gos gr�f �r, - sz�lt a b�r�, - most legal�bb m�g jobban meg tetszett ismerni benn�nket, mint eddig.  - Eddig tart a t�rt�net, - fejezte be elbesz�l�s�t a pap, - j�l tenn�tek, ha er�sebben hinn�tek az emberi j�s�gban.